Gyógynövény: Fokhagyma

Latin neve: Allium sativum

 

Fokhagyma

 

Minden konyhában megtalálható növény, hiszen fontos kiegészítője a táplálkozásnak. Intenzív illatát a kéntartalmú vegyületek és a (di)allil-szulfidok adják. Magas a vitamin és ásványi anyag tartalma. A fokhagyma gyógyhatását már a régi időkben is ismerték:

Az ókori népek amulettként hordták betegség ellen.

Elűzi a hangyákat, ha odatesszük ahol bejönnek.

Forró teába helyezve kezeli a náthát és a meghűléses betegségeket.

Baktériumölő hatása miatt terjedt el a kolbászkészítés területén.

Hüvelykúpként a régi időkben hüvelygombásodás esetén alkalmazták. Becsavarták a bevagdosott fokhagymát egy gézbe, melyre cérnát erősítették, majd éjszakánként mindig frissen felhelyezték.

Háborúk idején a sebek elfertőződése ellen használták.

 

Hatóanyag: B vitamin, C-vitamin, flavonoidok, allicin, szulfid vegyületek, kéntartalmú peptid származékok, alliin, alliináz.

 

 

Légúti megbetegedések esetén antibakteriális, nyákoldó hatást fejt ki. Gombaellenes, baktériumölő, csökkenti a vérnyomást, véralvadásgátló, erősíti az immunrendszert, helyreállítja vér koleszterinszintjét, enyhíti a menstruációs eredetű görcsös fájdalmakat. A fokhagyma nyersen fogyasztva fejti ki legintenzívebben gyógyhatását.

 

 

12 évesnél fiatalabb korban csak szakorvosi javaslatra illetve felügyelet mellett alkalmazható.